A globális felmelegedés következtében mind gyakrabban fordul elő az akár harminc centiméteresre is megnövő kutya-szívféreg Magyarországon. A fertőzés megelőzéséhez nem elég a szúnyogriasztó cseppek, nyakörvek és a mikrofilária elleni készítmények használata, fontos a rendszeres, évenként történő állatklinikai szűrés - figyelmeztetnek az állatorvosok mellett már a NÉBIH szakemberei is.
2007 óta endemikus hazánkban a fertőzés, ez volt az első év, amikor bizonyítottan egész életét Magyarországon töltő állat pusztult el szívféreg miatt. A NÉBIH szakemberei 2622 elpusztult kutya vizsgálata alapján készített tanulmánya egyértelműsíti a hőmérséklet kulcsszerepét az élősködő terjedésében.
A szívférgességről
A Dirofilaria immitis fehér színű, 20-30 cm hosszú fonalféreg, amely világszerte elsősorban a kutyafélék szívférgeként ismert, de megtelepszik a házimacskában és más állatokban is. A mikrofiláriákat, a féreg lárváit az első gazdaállat véréből szívják fel és adják tovább bizonyos szúnyogfajok – több mint hetven faj képes közvetíteni a parazitát.
Az élősködő a szúnyog szájszervéből jut az új gazdaállat szervezetébe: a tüdőartériába, majd a szívbe kerül, ahol szaporodni kezd – ehhez legalább 14 Celsius fokos külső hőmérséklet szükséges.
Az előbb a jobb szívkamra üregébe, majd a jobb pitvarba jutó paraziták végül a hátulsó üresvéna elzáródását okozhatják. Az állatok halálát legtöbbször elégtelen májműködés vagy szívelégtelenség okozza. A szívférgesség tünete lehet a köhögés, a nehezített légzés, lesoványodás.
A szívféreg Magyarországon
A D. immitis a mediterrán országokból érkezett hazánkba, Magyarországon a kutyákon kívül vörös rókában és aranysakálban is megtalálták már. Hazánk éves átlaghőmérséklete mintegy 1,3 fokkal emelkedett az elmúlt három évtizedben és az utóbbi évek alföldi eseteinek magas száma egyértelműsíti, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet és a parazita jelenléte között.
A NÉBIH kutatói a hivatal laboratóriumaiban 2001 januárja és 2015 novembere között 2622 elpusztult kutya szívférgesség-adatait összesítették:
• A 2001 és 2005 közötti időszakban elhullott 975 állat közül egyetlen esetben sem találták a D. immitis nyomát.
• 2006 és 2010 között már 877-ből 6 alkalommal mutatták ki a parazitát
• A 2011 után megvizsgált 770 állatból 21 bizonyult szívférgesnek. A 18 súlyosan fertőzött kutya közül 11-nek minden bizonnyal ez az élősködő okozta a halálát.
Hasonlóság az esetek között, hogy mindegyik kutyát a szabadban tartották és a vizsgált állatok nem hagyták el az ország területét.
A fertőzés térbeli elterjedése egyelőre jól körülhatárolható. Öt kivételével az összes, szívférgességben elpusztult állat az Alföldről érkezett, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből. Elszórt esetek ugyanakkor előfordultak az ország más tájain is.
Védje kedvencét a szívféregtől
A kutyák fertőzésének megelőzéséhez nem elég a szúnyogriasztó cseppek, nyakörvek és a mikrofilária elleni készítmények használata, fontos a rendszeres, évenként történő állatklinikai szűrés.
Amennyiben a kutya szívféreggel fertőzött, a gazdi nehéz döntés előtt áll:
-Meg lehet kezdeni a kutyus gyógyszeres kezelését, ami sajnos nem veszélytelen.
-A kifejlett szívférgeket műtéti úton el lehet távolítani.
-Amennyiben a kutya általános állapota a súlyos szívféreg-fertőzöttség miatt már rossz, és sem a gyógyszeres, sem a műtéti megoldás nem jöhet szóba, nincs más lehetőség, mint az eutanázia.
Emberre is veszélyes lehet
A szívféreg nagyon ritka esetben akár emberre is veszélyes lehet.
D. immitis-esetek 2001 és 2015 között Magyarország egyes megyéiben.
A szívféreg elterjedése Európában 2001-ig (balra) és 2011-ig (jobbra).
A sárgával jelzett országokban szórványos esetek fordultak elő, naranccsal jelöltek az endemikus régiók.
A fertőzés az észak-olaszországi Pó-völgyben az 1980-as évekre már azon a kutyák és macskák 50-80%-át érintette, amelyek nem kaptak megelőző kezelést.
